Eltaktikázta magát Európa, kár volt a vesztesre fogadni Amerikában, most pedig beindult a kapkodás és a pánik

Most már készen áll a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az uniós vezető politikus ezt hétfőn jelentette be, néhány nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokat vetett ki a világ számos országára és gazdasági szövetségére, így az Európai Unióra is. Az EU vezetése előbb támadott, ellenvámokat javasolt, majd visszakozott, és újabban már kétoldalú vámmentességet ajánlott fel válaszként az autókra és más ipari termékekre, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút, de ebből a Fehér Ház nem kér. Most pedig már tárgyalni szeretnének Európa vezetői Trumppal, akit folyamatosan támadtak.

Az, hogy az amerikai elnök be fogja vezetni a vámokat, nem volt meglepő, már tavalyi megválasztása óta várni lehetett ezt a lépést, Európa mégsem tett semmit időben. Erre a tényre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felhívta a figyelmet kedden, a Bloomberg című lapnak adott interjújában.

Várható volt a lépés

Mint fogalmazott: Magyarország azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kezdjen tárgyalásokat Washingtonnal arról, hogyan lehetne elkerülni a vámháborút az EU és az Egyesült Államok között. A konkrét javaslat az volt, hogy a mindkét gazdaság számára kulcsfontosságú autóiparban egyenlítsék ki a vámokat, és az Európai Unió egyoldalúan csökkentse 10 százalékról 2,5 százalékra az Egyesült Államokból importált autóipari termékekre kivetett vámokat. Így egyenlő szintre kerültek volna, hiszen Trump új rendelkezése előtt az Egyesült Államok 2,5 százalékos vámot alkalmazott az Európából érkező autóipari importra.

 – jelentette ki Szijjártó Péter. Magyarország egyébként egy ideje tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy különleges kétoldalú együttműködésről, amelynek gazdasági elemei is vannak.

Az uniós vezetők és a nyugat-európai országok teljes mellszélességgel álltak ki az amerikai elnökválasztási kampány során a vesztes demokrata jelölt, Kamala Harris oldalán. Az uniós vezetők igencsak rossz lóra tettek ezzel, hiszen végül Donald Trump győzött óriási fölénnyel és ezzel az unió jócskán háttérbe szorult a fehér házi prioritási listán. Trump például azóta többször egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mint például más tagország vezetőjével.

Bevethetik a páncélöklöt

Von der Leyen enyhébb hangneme azért is érdekes, hiszen még április elején is kőkemény üzenetet küldött Washingtonba, amikor még megtorlásról beszélt. Hogy pontosan miként értette azt, azóta sem tudni, de időközben kiderült, hogy az EU egyik titkos fegyvere Amerika ellen a bírságok lehetnének. Ezeket a tervek szerint az itteni technológiai óriásokra vetnék ki. Ez azt jelentené, hogy az itteni nagy amerikai cégekre, mint az Apple, a Meta, vagy az Alphabet, még szigorúbb szabályozást vetnének ki, ha pedig ennek nem tudnak eleget tenni, akkor jöhetnek a bírságok. Erről a Politico írt, amely szerint az intézkedés igazán fájhatna az Egyesült Államoknak.

Az Európai Unió és Amerika kereskedelmi mérlege nagyjából egyensúlyban van, hiszen míg az unió óriási mértékben exportál termékeket az államokba – amelyekre most vámokat vetett ki Washington – addig közel hasonló mértékben importál szolgáltatásokat, amelyeket a már említett nagyvállalatok biztosítanak. Ezekre viszont vámot nem igazán lehet kivetni, szóval maradnak a bírságok. 

Eltaktikázta magát az unió

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek elmondta: az EU nagyon eltaktikázta magát az amerikai vámok kapcsán.

„Számos uniós ország vezetője egyértelműen állást foglalt Trump és Harris küzdelme alatt a második (végül vesztes) jelölt oldalán. Ez eleve hátrányba hozta az öreg kontinens gazdasági közösségét. Ráadásul április 4 előtt az EU harcos, agresszív kommunikációt folytatott. Csak néhány szalagcímet kiemelve: „Az EU válaszlépéseket tervez az amerikai vámokra, Hogyan készül az EU keményen fellépni Donald Trump vámfenyegetéseivel szemben?, vagy Az EU határozott választ ígér, ha Trump vámokat vezet be”. Ezzel lényegében megágyaztak a kemény adok-kapoknak, magyarul egy izmos kereskedelmi háborúnak” – húzta alá Sebestyén Géza.

 „Rögtön meglengették a fehér zászlót, és gyakorlatilag vámuniót ajánlottak Donald Trumpnak, illetve a párbeszéd fontosságát hangoztatták. Talán szerencsésebb lett volna azt a bizonyos ajtót jóval korábban tágra nyitni, ezzel ugyanis komoly piacvesztéstől óvhatták volna meg az európai cégeket” – mutatott rá a szakértő.

Jóval enyhébb válasz jöhet

Hogy innen merre ágaznak tovább a szövevényes ügy szálai, egyelőre nehéz megjósolni. Mindenesetre jól látszik a fentiekből is, hogy az EU vezetésében a pánik és a kapkodás lett úrrá. Csütörtökre az Európai Bizottság berendelte az amerikai vámok által legjobban érintett ágazatok képviselőit. A megbeszélést Stéphane Séjourné, az EU iparügyért felelős biztosa fogja vezetni a hírek szerint. 
A Reuters értesülései szerint a tanácskozáson acél- és autóipari szereplők is részt vesznek majd és a fő fókusz azon lesz, hogy rövid- és hosszútávon milyen hatásai lehetnek a vámoknak, illetve a piaci szereplők ellen-vámokat, vagy vámmentes ellenintézkedéseket tartanának megfelelőbbnek, derül ki a meghívóból.

A Politico szerda reggel egyébként már arról ír, hogy az EU válaszreakciója jóval enyhébb és kevésbé agresszív lesz, mint azt az elmúlt napokban von der Leyen felvetette. Egy kiszivárgott belső levelezés alapján az EU 25 százalékos vámot vethet ki a szójababra, húsra, dohánytermékekre, vasra, acélra és alumíniumra.

Ennél is jobban belementek a részletekbe: a whiskey ugyan lekerült a listáról, de nagyon fontos volt feltenni az arizonai fagylaltokat, a dél-karolinai zsebkendőket és a floridai nyakkendőket is.

Ezekkel kapcsolatban a szerdai kormányülés szünetében Szijjártó Péter is megszólalt. A tárcavezető közölte: 

 „Mi meg akarjuk védeni a magyar embereket ezektől a további áremelkedésektől. Az amerikaiak által kivetett vámokra nem jó válasz, ha az Európai Unió is vámokat vet ki, a jó válasz a tárgyalás" – tette hozzá.